A dörzsárok széles körben a legnagyobb pontosságú szerszámokoknak minősülnek. Egy meglévő furat végső kialakítását végezzük vele, megadjuk a pontos méretét, és felületi minőségét vele. Kúpos és hengeres furatok esetén alkalmazunk dörzsárat. A pontosság érdekében a furat készítés során a dörzsárazást megelőző folyamat során ráhagyást kell biztosítani, ezt a felesleges anyagot távolítja el a dörzsár és bővíti ki a lyukat, nem több, mint 10%-kal, általában kevesebbel. Az ilyen nagymértékű pontosság célja, a pontos illesztések létrehozása. A pontosság meghatározásához használt furat tűréstáblázat teszi lehetővé az egységes tengelyméretek különböző célokra történő beállítását.
Léteznek kézi és gépi felhasználásra szolgáló dörzsárak, előbbieknek hosszú a bekezdő kúpja és végükön menesztőnégyszög van, ellenben az utóbbiaknak rövid a bekezdő kúpja, száruk hengeres vagy kúpos, anyagát tekintve készülhetnek keményfémből vagy gyorsacélból.
Sokféle felhasználásra tervezett és változatos kivitelben érhetők el dörzsárak. Ilyenek például a kézi dörzsárak, az állítható dörzsárak és számos speciális típusú gépi dörzsárak. Mindegyik különböző szárral, horonyformával és -számmal, hegytípussal és egyéb jellemzőkkel rendelkezik. Pontosságuk különböző okok miatt idővel romlik, mint például: a gép pontossága, fúró kopása, forgácsolás, túlzott előtolási sebesség vagy fordulatszám.
Ebben a cikkben a forgácsolás során használatos 9 típusú dörzsárak fogjuk bemutatni, azok speciális célját és használatát.
Keményfém dörzsár
A keményfém anyagok (volfrám-karbid, titán-karbid és tantál-karbid) a legkeményebb anyagok közé tartoznak a nagyüzemi gyártás során. A gyorsacélhoz képest jelentős időmegtakarítással és hosszabb élettartammal bír. Ezt a típusú dörzsárat használatos leginkább a cermetek (fémeket és kerámiát ötvöző anyagcsalád) megmunkálása során. A keményfém dörzsárak sajnos nagyon törékenyek, ezért nagy körültekintéssel kell őket beilleszteni és használni, hogy elkerüljük a repedéseket és forgácsolódást. A keményfém végek felszerelhetők cermetből vagy gyorsacélból készült fúrószerszámokra. Alternatív megoldásként az egész szerszám készülhet keményfémből. Ez a kialakítás a dörzsár méretétől függ. A nagy átmérőjű dörzsárakra forrasztott hegyeket szerelnek, míg a kisméretű eszközöket teljes egészében keményfémből készítik.
Egyenes forgácshornyú dörzsár
Az egyenes forgácshornyú dörzsárak hornyai nem csavarodnak a tengely hosszában. Ezek az egyik legolcsóbb dörzsárak, ugyanakkor élettartamuk is rövidebb, mint a többi típusé. Használata során kifejezetten figyelni kell a furatot körülvevő anyag egyenletes keménységére. Amennyiben az nem megfelelő, a keményebb oldal elnyomja a dörzsárat, a furaton alakhiba keletkezik.
Egyenes forgácshornyú gépi dörzsár
A gépi típusú dörzsárak az előzőhez képest hosszabb szárral és rövidebb éllel rendelkeznek. Befogásuk hasonló a kúpos szárú fúrókéhoz. Kialakításuk szerint be lehet őket fogni tokmányba és befogógyűrűbe.
Csavart forgácshornyú dörzsár
A csavart forgácshornyú dörzsárak hornyai a tengely körül megcsavarodnak. Jobb és pontosabb szerszámvezetést biztosít a furatban, mint az egyenes hornyú fajtája. Keményebb anyagokon használják őket, 200-400 közötti Brinell-keménység esetén, mint például a rozsdamentesacél és a kopásálló acél. A lágyabb anyagokat hajlamosak megsérteni, elrontva ezzel a furatot.
Csavart forgácshornyú gépi dörzsár
A gépi dörzsárak szára kerek keresztmetszetű, 3 pofás tokmányba vagy befogógyűrűbe illeszthetők (ellentétben a kézi dörzsárokkal, melyeknek szára négyszögletes, fordítóvasba illeszthetők). A gépi csavart forgácshornyú dörzsárakon a bordáknak legalább 30°-os dőlésszöggel körbe kell futniuk a szerszámon. A kézi típushoz hasonlóan ezeket is keményebb anyagokhoz használják, 200-400 Brinell-keménység között, a puhább anyagokat szintén megrongálják.
Kúpos dörzsár
A kúpos dörzsárak, ahogy a nevükből is látszik, kúp alakúak, felületüket hornyok borítják. Kúpos furatok kialakításához használják őket, a furat pontos mérete és felületének minősége is elkészíthető velük. A többi dörzsárat a névleges átmérőjük és szögük szerint lehet osztályozni, ezeket a kúpok tetejének és aljának átmérője alapján kategorizálják. Száruk általában hengeres vagy kúpos és végén menesztőnégyszög található, hogy gépi és kézi használatra is alkalmasak legyenek. Legtöbbször HSS acélból készülnek, de elérhető belőlük keményfém hegyű is.
A kúpos dörzsárat hengeresen előfúrt furatba kell behelyezni. a művelet során a dörzsár teljes hossza egyszerre forgácsol összes élével, ezért nagy forgatónyomaték alakul ki, ami a szerszám eltöréséhez vezethet. Ennek elkerülésére egy 3 részből álló dörzsár szettet alkalmazunk. Először az egyenes hornyúval (előnagyoló dörzsár) lépcsősen kinagyoljuk a kúpos furatot. Ezt követően az enyhén csavart hornyúval (nagyoló dörzsár) kialakítjuk a kúp felületét, végül az erősen csavart hornyúval (készremunkáló dörzsár) elérjük a jó minőségű felületet és a végső méretet. A teljes folyamat során figyelni kell a jó kenésre.
Kézi dörzsár
A kézi dörzsárak általában egyenes vagy enyhén csavart hornyúak, bevezetőkúppal rendelkeznek, mely megkönnyíti a dörzsár pontos szögben történő indítását, valamint a furatba való pontos behatolást. Mivel edzett, rideg anyagból készülnek, viszonylag könnyen eltörnek, ezért gondoskodni kell a furat tengelyéhez történő pontos igazításról. Kézi dörzsölés során figyelni kell, hogy egyszerre csak kis mennyiségű anyagot távolítsunk el. A szerszám nagyobb valószínűséggel gördül ki a megfelelő pozícióból, ha egyszerre túl sok anyagba harap, így elveszíti a pontosságát és a törés kockázata megnő.
A kézi dörzsárakat fordítóvassal fogjuk be, ezért a szárak végén menesztőnégyszög van, mellyel rá tudjuk helyezni őket. Általában egy fordítóvasban 3 különböző méretű négyszögnyílás is megtalálható, így különböző dörzsárakat is be lehet fogni vele.
Szerelhető dörzsár
Kifejezetten nagy méretű (Ø ≥25 mm) furatok esetében használjuk. A szerelhető dörzsárakat úgy tervezték, hogy felszerelhető bordázott csúcsok legyenek, melyeket már meglévő szárakra lehet illeszteni, másnéven feltűzhető dörzsárak. Ennek a tulajdonságnak köszönhetően kevesebb anyagot kell felhasználni és kevesebb lépést igényel gyártásuk. Elérhetőek egyenes, csavart és spirál forgácshornyú kialakításban is. Nagy átmérőjük miatt csak gépi használatra alkalmasak. Gyakrabban találkozhatunk óramutató járásával megegyező irányba kialakított bordázattal, ritkábbak az ellentétes irányba futóak, melyeket főként vakfuratok készítéséhez használnak.
Állítható dörzsár
Állítható dörzsárakat abban az esetben alkalmazunk, ha a kialakítandó furat átmérője nem tartozik a szokványos méretek közé. Alternatívan alkalmazzák furat javításra alkatrészeknél, elsődlegesen az alakhibából adódó újra hengeressé alakításához. Két típusuk létezik, az állítható és a bővíthető dörzsár.
Az állítható típus esetén a forgácsolóélek két anya közé vannak fogva, a száron belül az élek hornyai lejtős kialakításúak. Az anyák állításával lehet az éleket a lejtőn mozgatni, ha felfele csúsztatjuk őket, az átmérő nő. Ezzel a típussal 1-2 mm-es különbség állítható be. A kialakításnak köszönhetően növelni és csökkenteni is tudjuk az átmérőt. A bővíthető dörzsárnál a folyamat nem visszafordítható, csak bővíteni lehet az átmérőt, csökkenteni nem. A forgácsolóélek között az eszköz több helyen fel van hasítva, belsejében a furat kúp alakú. A szerszám végén egy kúpos szárú csavar van, melyet megtekerve az éleket szétfeszíti. Ezzel az állítással csupán 0,1-0,2 mm változás érhető el az átmérőben, nagyobb deformációt nem bír ki az anyag. Mivel egyik típus sem tömör, nem rendelkezik nagy merevséggel, ezért csak kismennyiségű anyag eltávolítására alkalmasak.
Összefoglaló
A dörzsárak fordulatszáma és merülő előtolási sebessége számos tényezőtől függ. Ilyenek a megmunkálandó anyag, a dörzsár anyaga, a szükséges pontosság és a hőtágulás. Általában egy jó minőségű gép alacsony előtolási sebességgel, alacsony fordulatszámmal és megfelelő hűtéssel adja a legjobb eredményt. Ha a termelékenységet szeretnénk előnyben részesíteni, akkor minden esetben ajánlott a dörzsár gyártójának anyagra vonatkozó iránymutatásait figyelembe venni. A kézi megmunkálásnál kicsit más a helyzet, mivel az előbb felsorolt tényezőket nehéz szabályozni. Elegendő gyakorlással és jó minőségű szerszámmal azonban el lehet érni nagyobb tűréshatárt is.
Amennyiben kérdésed lenne, vagy nem tudsz kiigazodni a dörzsárakon, bátran vedd fel velünk a kapcsolatot valamelyik elérhetőségünkön.